19. Rész

De úgy képzeld el a lefekvést, hogy Justin az ágyra esett, én meg rá.

-Bocsi.
-Nem baj… De mostmár szállj le rólam, mert nehéz vagy.
-Máris.

Lefeküdtem mellé és bámultuk a plafont.

-Amikor az öledben ültem, néztük a tengert és hozzádbújtam, éreztem a szívverésedet. Azért is aludtam el, mert annyira megnyugodtam, hogy nem tudtam ébren maradni.
-Hmm. Érdekes. Most, hogy mondod, éreztem valamit akkor, de nem tudtam, mi az. Most megtudtam.
-Ezt most csak úgy mondod.
-Nem. Komolyan beszélek. – mondta, szinte már nevetve.
-Tudod mit? Hiszek neked.
-Oké. Arra gondoltam, rendezhetnénk egy bulit. Haverokkal. És nem lesznek felnőttek, kivéve Ushert.
-Jól van, legyen.
-(Ezaz!) Ma este lesz, mindjárt hívom haverokat. – mondta örvendezve, majd az arcomra nyomott egy puszit és kiment a szobából. Pár óra alatt elintéztünk mindent. Este kilenckor kezdődött a hepaj, nagyon jól éreztük magunkat. Sokat táncoltunk és nevettünk. Kb. 11 óra környékén pár fiú megfogott és kivitt a lakásból.

-Hej! Hova visztek?
-Majd meglátod. – mondta az egyik.
-Tudok járni, nem kell vinni.
-Nem teszünk le.
-Justin tud erről?
-Nem Megjöttünk.

Letettek, de úgy álltak, hogy ne tudjak elszaladni. Bekötötték a szemem, és utasítottak, hogy maradjak csendbe. Negyed óra múlva elémállt valaki és megfogta a kezem. Levették a szememről a kendőt, anya állt előttem. Sírni kezdtem, majd jó szorosan megöleltem.

-Szia Erica!
-Szia anya. Hogyhogy itt?
-Hallottam, hogy bulit rendeztek, ezért meg akartalak lepni.
-Sikerült. És itt is maradsz?
-Sajnos nem. A party végéig maradok, hogy ne legyen semmi bajod, majd elmegyek.
-Kár. Ne haragudj rám, amit mondtam otthon. Rosszul esett és nem tudtam máshogy reagálni.
-Nem haragszom. Menj vissza és táncold ki magad. Meg amúgy is. Justin biztos keres.

És valóban keresett. Amikor visszaértem, láttam, hogy nagyon keres. Odamentem hozzá:

-Szia. Engem keresel?
-Igen. Merre jártál?
-Pár fiú felkapott és elvitt anyához.
-Itt van?
-Ühüm. Azt mondta, hogy a party végéig marad, hogy vigyázzon rám, de utána elmegy.

Hirtelen stagediving (sztédzsdájving) – ba felvittek minket a színpadra, majd egy Justin számot tettek be, a Stuck In The Momentet. Justin elkezdte, én elpirultam, de megfogta a kezem, így már megnyugodtam egy kicsit. A refrént nekem kellett énekelnem. Eleinte nem éreztem magam alkalmasnak, de megláttam anya bíztató arcát, amitől felbátorodtam. Eljött a refrén ideje, Justin már jelzett, hogy én jövök. Nagylevegőt vettem, és elkezdtem. Mindenki elképedt, főleg Justin és anya. Justin elmosolyodott és ő is bekapcsolódott. A végén megöleltük egymást, majd lementünk a színpadról. Elmentem a WC-re, mert rosszul voltam. Tíz percig bent voltam, majd amikor kijöttem és elhaladtam a szobánk mellett, két alakot láttam bent. Megálltam és visszafordultam. Egy lány volt Justinnal. A lány várta a csókot, Justin közelített felé. Nem szakítottam félbe, érdekelt, hogy mi sül ki belőle. Justin közelített a lány felé, de nem csókolta meg, a fülébe suttogott:

-Felejtsd el.

A lány sírva fakadt és kirohant a szobából. Justin hozzámlépett és az én fülembe is suttogott:

-Felejtsd el.

Majd kiment az ajtón. Bárki, bármit mond, Justin két különböző dolgot mondott. Büszke voltam rá, mert nem engedett a kísértésnek.

Oldal: 19. Rész
A világ leghíresebb sráca megismeri élete értelmét. Vajon meg is tarthatja? - © 2008 - 2025 - jbtortenet.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat