|
10. Rész
Egész nap a szobámban kuksoltam. Nem engedett ki anya, csak fürödni Mikor aludtam, kopácsolásra lettem figyelmes az ablakomon. Kikászálódtam az ágyból és az ablakhoz botorkáltam. Justin dobálta az ablakomat kavicsokkal. Kinyitottam az ablakot.
-Mit keresel itt?
-Gyere le.
-Nem emlékszel? Büntetésben vagyok.
-Nem érdekel. Szeretném, ha mellettem lennél. Gyere le.
-Szívesen, de nem lehet. Ha anya megtudja, örökre eltilt tőled. Nem ismered az anyámat.
-Rendben. Nem sodorlak veszélybe.
Hirtelen motoszkálást hallottam az ajtóm felől. Szó nélkül becsuktam az ablakot és berepültem az ágyba. Anya benézett és már ment is vissza a szobájába. Nem zárta vissza az ajtót. Anya nem aludni ment vissza, hanem öltözött, mert munkába indult. Mikor tiszta lett a levegő, újra kinyitottam az ablakot és szóltam Justinnak, hogy bújjon el. Egy óra múlva anya elhagyta a házat. Lementem a ház elé és hívtam Justint. Odajött hozzám és szó nélkül megcsókolt. Majd behívtam és felmentünk a szobámba. Az ágyra feküdtünk és a karjaiban aludtam el. Még elalvás előtt azon gondolkoztam, hogy miért hagyom magam, de nem tudtam végiggondolni, mert elnyomott az álom. Másnap reggel nem volt mellettem, de hagyott egy üzenetet: „ Jó reggelt csajszi, remélem velem álmodtál. Ne felejtsd el, hogy ma fotózás. Szeretlek. Justin.” A neve mellé rajzolt egy mosolygós fejet. Olyan aranyos volt. Felöltöztem és elindultam a helyszínre. Amikor bementem a terembe, a felszerelés ott volt, de sehol senki. Órákat vártam, de hiába. Majd eszembe jutott, hogy felhívom Justint.
-Szia Justin.
-Szia.
-Hol vagy? Már órák óta várok rátok.
-Megrohamoztak a rajongók a parton, és nem tudok szabadulni. Sajnálom.
-Nincs baj.
-Szeretlek. Szia.
-Szia.
Elindultam a part felé, nem volt messze. Amikor megláttam a tömeget odamentem. Gondolkoztam, hogy mivel csalhatnám el őket Justintól, aztán észrevettem egy úszó deszkát. Belekezdtem.
-Úristen! Egy hulla! Valaki hívja a rendőrséget!
|
